Írta: Alan Bennett
Rendezte: Nicholas Hytner
Világítás: Mark Henderson
Hangzás: Colin Pink
Zene: Richard Sisson
Díszlet: Bob Crowley
Időtartama: 2 óra 45 perc szünet nélkül
Előadva: London, Charing Cross Road, Wyndham’s Theatre

Szereplők:
Stephen Moore – Douglas Hector (Angol tanár)
Ben Barnes – Stuart Dakin (diák, jóképű, Postner vonzónak találja)
Isla Blair – Mrs Dorothy Lintott (Történelem tanár)
William Chubb – Igazgató, Felix Armstrong
Orlando Wells – Irwin (Történelem tanár)
Steven Webb – David Posner (a legfiatalabb diák; meleg és zsidó)
Marc Elliott – Adil Akthar (diák, ázsiai származású, muszlim vallású)
Thomas Morrison – Donald Scripps (diák, zongorázik)
Akemnji Ndifornyen – Christopher Crowther (diák, fekete brit származás)
David Poynor – James Lockwood (diák)
Owain Arthur – Anthony Timms (útúlslyos diák)
Philip Correia – Peter Rudge (diák, inkább atlétikusságáról, mintsem intelligenciájáról híres)

Alaptörténet:
A darab alaptörténete Észak-Angliában, Sheffield játszódik a Cutlers’ Grammar School-ban, egy kitalált fiúiskolában. Az 1980-as években játszódik és egy történelem-csoport diákjainak az Oxbridge felvételi vizsgáira való felkészülését követi nyomon három tanár (Hector, Irwin és Lintott) segítségével, akik más-más stílusban tanítanak.

Kritika:
Stephen Moore kevésbé karizmatikus Hectorkén, inkább egy olyan embernek néz ki, aki el van szomorodva és korlátolja a karrier-választása. Inkább gyászos, mint ösztönző.

Isla Blair gyengédebb Mrs Lintottként és láthatjuk melegségét egy filmre vett órán, amiben fiatalabb fiúk jelentkeznek, hogy váalszoljanak kérdéseire.

Az igazgató szerepe, akit William Chubb játszik, a lehető legönzőbb.

Ben Barnes Dakinként sokkal megfelelőbbnek tűnik, ahogyan Irwint manipulálja és kísérletezik rajta.

Orlando Wells tökéletes az ellenszenves és önbizalomhiányos Irwin szerepére, aki hazudott, hogy megszerezze az állást.

Kritika II.
A darab szomorú, a meleg vágyódások elcsépeltek és könnyelműséggel kezeltek. Ben Barnes brilliánsan játsza a Történelem biszexuális Fiát , aki képességekkel van megálldva a csábíthoz.

Kritika III.
A sikert Ben Barnes aratta Dakinként, akit jóképűsége, pimasz bája és nem utolsósorban tehetsége még messzire vihet; akár még a hollywoodi hírnévig is. Mindenesetre nem hiszem, hogy lesz valaki az aznap esti közönségből, aki el fogja felejteni azt a komikus jelenetet, ami tartalmazta Dakin nadrágjának levételét.

Kritika IV.
Sok emberiesség és nagyszerű színészek sora van ebben a gazdagon jutalmazott darabban. Abban a pillanatban, amikor Dakin (Ben Barnes), a hat diák egyike ajánlatot tesz Irwinnek egy vasárnap délutáni kielégítésre a nézőtéren olyan kényes csönd támadt, hogy késsel lehetett vágni. Stephen Moore gyakran alig hallható, de jól alakít, Mr Wells is rendben van és a fiúk lázítóak. Különleges dícséret jár Tina Graynek, aki igazat ad néhány sor szövegével a régi közmondásnak a kis színésznőkről és a kicsi szerepekről.

Kritika V.
Ben Barnes (Dakin), aki Posner éles ellentetjét játsza, a jóképű fiú, aki karizmatikus és minden pórusából árad az önbizalom – találkozunk még vele.